Kr.e. az V-IV. évezredben már lakott település volt.

Kr.e. IV-III. században megjelentek a kelták.

Kr.u. I. század elejétől - Pannónia provincia idején - a rómaiak által lakott terület volt.

Szent István Király 1009-ben kiadott oklevelében szerepel a Copus (Kapos) elnevezés.

106l-ben Atha (Ottó) Somogyi ispán Kaposszentjakabon bencés apátságot alapított. A felszentelésen maga Salamon király és Géza herceg is részt vett.

III. Béla 1192-ben kiadott oklevele is említi Kaposvárt.

A XIV. század közepén a Rupoli család Újvár néven várat épít, amely először 1359-ben bukkan fel az oklevelekben.

1273. Vármegyegyűlés Kaposváron.

1372. László opuliai herceg nádori közgyűlést tart Kaposváron.

1555. A várat és a bencés monostort elfoglalják a törökök. Kaposvár később a törökök által szervezett nahije székhelye lesz.

1686. november 12-én a település felszabadul a török uralom alól.

1690. Kaposvár Eszterházy Pál herceg birtokába kerül, majd a hatalmas kiterjedésű kaposvári Eszterházy-uradalom birtokközpontjává válik.

1703. Kaposvár vásártartási jogot kap.

l712. Eszterházy Pál herceg letelepedési engedély kiadásával segíti a település fejlődését.

l715. A hódoltság utáni első vármegyei közgyűlés. Az első népiskola megalakulása, amely 1748-tól kőépületben talál új otthonra.

1750. Kaposvár a korábbi alkalomszerű gyűlésektől eltérően Somogy megye állandó székhelye és a megyegyűlések helyszíne lesz.

1773. Somogy, Zala és Veszprém vármegyék területére a Helytartótanács építészeti hivatalt létesít Kaposváron.

l806. november 6. napján herceg Eszterházy Miklós által adományozott épületben megkezdi működését a négyosztályos gimnázium, amely 1817-től hat évfolyamon oktatja a diákokat.

1828-1832. között Török Ferenc tervei alapján felépül a klasszicista stílusú vármegyeháza.

1848. június 15-én Kaposvár rendezett tanácsú város, amely címétől a szabadságharc leverését követően megfosztják. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1852. június 29-én a Kaposvárra érkező I. Ferenc József császárt fagyos némasággal fogadja a lakosság.

1866. március 6-án Roboz István szerkesztésében megjelenik a Somogy című hetilap.

1869. március 18-án Kossuth Lajost a kaposvári választókerületben országgyűlési képviselővé választják. Húsz évvel később Kossuth Lajos Kaposvár díszpolgára.

1869. Somssich Pál támogatásának köszönhetően nagy-gimnázium alakul, amely 1885-ben főgimnáziumként működik.

1871-ben kisdedóvoda, 1887-ben ipari tanonciskola alakul. 1881-ben polgári leányiskola, 1897-ben siketnéma intézet kezdi meg működését. Kaposvár iskolavárossá válik.

1872. augusztus 14-én átadják a Bátaszék - Kaposvár - Dombóvár - Zákány vasútvonalat. 1890-ig a város kapcsolódik a Budapest-Fiumei vasútvonalhoz.

1873. január 23. napján I. Ferenc Józseftől Kaposvár rendezett tanácsú városi rangot kap, mely napot máig a város napjaként ünnepeljük.

1893-tól 5 malom működik a városban. A századfordulóig műfestő és vegytisztítógyár, szalámigyár és serfőzde alakul.

1894. A Cukorgyár alapítása.

1895. szeptember 20-tól Németh István Kaposvár polgármestere, akinek több mint másfél évtizedes hivatali ideje alatt Kaposvár látványos fejlődésnek indul. Elkezdődik a városképet máig meghatározó modern infrastruktúra kiépítése. 1908-ra a város saját vízművel rendelkezik, sok utca szilárd burkolatot és közvilágítást kap. 1910-re a város lélekszáma 24.124 főre emelkedik.

1896. A Kaposvár - Fonyód közötti vasútvonal átadása. A XIX. század utolsó harmadában a megye vasúti és közúti közlekedési központja lesz Kaposvár.

1898. A főgimnázium új, kétemeletes épületbe költözik.

A századforduló előtti és utáni évtizedekben Galimberti Sándor, Kunffy Lajos, Vaszary János, Rippl-Rónai József, Zichy Mihály munkásságának köszönhetően Kaposvár a magyar festészet egyik központja.

1904. március 15. Felavatják a Városháza épületét. Az építkezés Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján 1902-ben kezdődik. A díszterem ablakainak üvegfestését a Parlament üvegfestéseit is megalkotó Roth Miksa műhelye készítette.

1904. A Somogyi Hírlap első megjelenését 1909-ben követi a Kaposvári Hírlap kiadása.

1911. Elkészül a szecessziós stílusú színházépület és a főtéren felavatják Kopits János által készített Kossuth-szobrot. Felsőkereskedelmi iskola alakul.

1912. A Kaposvári Szépítő Egyesület megalakulása.

1922. és 1944. között Kaposvári Vétek György polgármester munkássága fémjelzi a város fejlődését.

1923. A Rákóczi Sportklub megalakulása.

1929-ben Horthy park néven átadják a mai Berzsenyi parkot.

l929. Kaposvár a korábbi rendezett tanácsú városi jogállásnak megfelelő megyei városi rangot kap.

1935. május 6. A korábbi egyesületi tárlatokat követően állandó múzeum nyílik Kaposváron.

1942. Kaposvár törvényhatósági jogú város, a korabeli legmagasabb fokú önkormányzattal rendelkező helyhatóság lesz.

1950-1975. közötti időszakban az iparfejlesztéssel jelentős változások következnek be a városban, a lakosság létszáma megkétszereződve 73 ezer főre nő.

1951-1952. A Kaposvári Textilművek felépítése.

1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Toponárt és Kaposfüredet, 1973-ban Töröcskét csatolják a város közigazgatási területéhez.

1961. A meglapított mezőgazdasági felső-technikum a 70-es évektől főiskolaként, majd egyetemi karként működik.

1974. A Zselic és a Somogy Áruház segíti a megye ellátását.

1975. Az 1950-ben alapított Tanítóképző Intézet Tanítóképző Főiskolává alakul.

1987. Az első kaposvári sétálóutca átadása.

1990. Kaposvár december l-től megyei jogú város.

1992. Az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál megrendezése.

1993. május 30-án II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű konstitúciójával több megye területére megalakítja a Kaposvári Egyházmegyét, Kaposvár római katolikus püspökség székhelye lesz.

2000. január 1. A Kaposvár Egyetem alapítása.

Forrás: www.kaposvar.hu