Képviselőjelöltjeink:
Belépés
Feliratkozás a hírlevélre
Keresés az oldalon
| Női esélyegyenlőségi konferencia Kaposváron |
|
|
|
| 2010. március 08. hétfő, 21:15 |
Nőkről szólt a nőnap Lamperth Mónika kaposvári programján. Bár elsősorban hölgyek foglaltak helyet a pótszékekkel is teletömött teremben, az a néhány férfi, aki mégis bejutott, nem feltétlenül érezhette jól magát. Bár a kritika jogos volt és korrekt, mégis mázsás súlyként nehezedett minden hallgatóra, aki csak most szembesült az igazságtalansággal. Az MSZP elnökhelyettese – jól megválasztva a meghívott előadókat – három fő témacsoportot fedett le a konferenciával.![]()
NŐK A KÖZÉLETBEN címmel Sándor Klára országgyűlési képviselő előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Mint mondta, sok esetben a törvények sem kielégítőek az esélyegyenlőség kérdésében, de ahol a szabályozás megfelelő, ott sem minden esetben lehet érvényt szerezni a jogszabályoknak. Fontos lenne, hogy a törvényalkotók jó példával járjanak elől, ami viszont a jelenlegi patriarchális társadalomban még utópisztikus elvárás. Példaként említette meg, hogy míg Magyarországon mindösszesen 11 százalék körül van a női képviselők részaránya, addig a világátlag az utóbbi években 19 százalékra emelkedett. Ezek az arányok érhetetlenek hazánkban, főleg ha figyelembe vesszük Lamperth egy később meghivatkozott adatát, miszerint ma már magasabb a diplomások aránya a nők között, mint a férfiaknál. A képviselő – talán a megkezdett folyamatok folytatásában bízva – azt javasolta a kaposváriaknak, azon belül is a liberális érzelmű szavazóknak, hogy áprilisban támogassák az MSZP jelöltjeit.
![]()
NŐI ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ELMÚLT 8 ÉV TÜKRÉBEN – ezt a nem feltétlenül hálás témát maga a házigazda vállalta fel. Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese, Kaposvár város országgyűlési képviselője egyrészt örömmel sorolta az eredményeket, másrészt szomorúan konstatálta, hogy még így is nagyon sok megoldandó feladat vár a politikusokra és a szakemberekre.
A politikus több gyakorlati példát is felhozott, amelyben olyan eseteket mutatott be, ahol egyértelműen látszott, hogy a bérmegállapításnál csak és kizárólag az rontotta valakinek a pozícióját, hogy nőnek született. Volt olyan munkahely – mondta – ahol 70 százalékkal kevesebb fizetést kapott két pályakezdő közül az, amelyik nem volt férfi. Majd egy másik esetben amiatt esett el egy varrónő(!) egy állástól, mert nőként gyermeke is volt.
Sajnos – hallhattuk Lamperth-től – vannak olyan területek, ahol még ennél is veszélyesebb az esélyegyenlőség hiánya – utalt a családon belüli erőszakra a képviselő. Erősíteni kell az áldozatvédelmet, hogy minél hatékonyabb legyen a fellépés ezen a területen. Különösen fontos, hogyha tudjuk, hogy a nők mellett egy másik, talán még inkább kiszolgáltatott csoport, a gyermekek az érintettjei.
Lamperth egy 12 pontos vállalást tett, melyben azokat a célokat fogalmazta meg, melyek – véleménye szerint – közelebb vihetnek bennünket, egy már elfogadható állapothoz.
Mesterházy Szilvia azt hangsúlyozta, hogy az a fontos, hogy a nők, minden élethelyzetben meghozhassák a maguk döntését arról, hogy éppen melyik női szerepre vágynak. Természetesen – hangoztatta – úgy, hogy ennek a döntésnek vállalják, az akár hosszú távú következményeit is, ami különösen igaz a gyermekvállalás esetén.
Saját családja példáját hozta fel. Mint mondta – a nagymamám számára mi sem volt természetesebb, mint hogy otthon maradt és a családjával törődött; az édesanyám már munkát vállalt, de mindezt úgy tette, hogy a családé volt mindvégig az elsőség. Reggel ötkor kelt, hogy 6-ra beérjen a munkahelyére, így már délután háromkor otthon lehetett. Nekem pedig már megadatott, hogy miközben családom van, és természetesen nekem ők a legfontosabbak, a munkámban is sikeres lehetek.
A résztvevők elégedettségüknek adtak hangot, amiért nyíltan lehetett beszélni a témáról, és mint többen megfogalmazták – tanulságos volt, így összefoglalva hallgatni a problémákat. |


















