Tegnap Kaposvárra látogatott az MSZP parlamenti frakcióvezetője, és várhatóan, leendő elnöke, Mesterházy Attila. A Corner Étteremben tartott sajtótájékoztató után a zsúfolásig megtelt teremben szimpatizánsok és érdeklődők várták a szocialista politikust.

A választások óta eltelt két hónapot, és az MSZP-re váró feladatokat vette górcső alá Mesterházy. Kritikák sorát fogalmazta meg a jelenleg regnáló kormánnyal szemben, melyekkel a jelenlévők pártállástól függetlenül egyetértettek. A kapkodó és erőszakos kormányzati politikával, még az a néhány jobboldali érzelmű érdeklődő sem tudott vitára kelni, akik amúgy kellő tisztelettel és visszafogottsággal hallgatták végig, a nem oly rég, még miniszterelnök-jelöltként Kaposváron kampányoló politikust.

„Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön, olyan köztársasági elnök kell, aki közülünk való…” Ezt a jól megszerkesztettnek nem nevezhető mondatot bírta elkövetni Semjén Zsolt a Parlamentben. De vajon kit tart Semjén patríciusinak? Kire gondolt, amikor arisztokratikus attitűdről elmélkedett?

Sokan mondták, és sokszor nem alaptalanul, hogy gyenge a szocialista kormányok kommunikációja. Ez legtöbbször abban nyilvánult meg, hogy még a jót sem tudták úgy az emberek elé tárni, hogy ne legyen hangosabb néhány fanyalgó vélemény, mint a többség elégedettsége. De ha ezt elfogadjuk – és miért ne tennénk? – akkor miként vélekedjünk a Fidesz-KDNP párt, frakció és dacszövetség kormányzati megnyilvánulásairól, Szijjártó Péter erős felindulásból elkövetett verbális ámokfutásáról?

Újra elfogadta a Fidesz többség a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Úgy tűnik, hogy hiába az államelnöki vétó, a szakszervezetek és az ellenzék kritikája, a Fidesz nem hajlandó változtatni a leszámolási elképzelésein.

Varga László közölte, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (több más szervezettel együtt – a szerk.) az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés miatt. Mint elmondta -  a döntés szembe megy az uniós normákkal és az alkotmánnyal, ráadásul jogsértésnek minősül. Az elnök szerint a taláros testület mellett, vélhetően a nemzetközi fórumok is meg fogják állapítani a jogsértést.

Mint Lamperth Mónika az MSZP elnökhelyettese, kaposvári elnöke elmondta, ők is az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert – mint fogalmazott - a törvény nem felel meg a magyar jogrendnek, és az emberi méltóságot sérti, ha indoklás nélkül tesznek utcára valakit.

Rétvári Bence, a miniszterelnökség államtitkára úgy nyilatkozott, hogy az indoklásnélküliség kihagyása szóba sem került a javaslat újratárgyalásakor. „Magyarország aláírt nemzetközi szerződéseket, de az indokolás kötelezettsége nem épült be a magyar jogba” – hallhattuk az államtitkártól.